Koreai Filmfesztivál Magyarországon, 2007-2017
Az első törekvésektől napjainkig
A Koreai Filmfesztivál, Dél-Korea és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvétele után, 2007-ben, a két ország közötti gazdasági együttműködés kiteljesedésének köszönhető közös kultúrapártolás részeként jött létre. A sokszínű műfajok közül természetesen a magyar közönség ízléséhez illő, könnyen azonosulni tudó filmműfajokat választottak ki. A filmek meghatározó szerepet játszanak abban, hogy a két ország nézői megérthessék egymás életmódját és érzelemvilágát.
A koreai filmekkel való első találkozás (2007-2009-ig)
A Koreai Filmfesztivál rendezvénysorozat, mivel akkoriban még nem létezett maga a Koreai Kulturális Központ, a Dél-Koreai Nagykövetség támogatásának köszönhetően indulhatott útnak. Akkortájt a mai korszerű technikákat még elképzelni sem lehetett; 35 mm-es film volt használatban, és a felírat helyett élő alászinkronizálással történt a filmek magyarra áttétele. A 2000-es években a koreai filmek évente több, mint száz millió nézőt vonzottak a mozikba. Dél-Korea volt a világon talán az egyedüli ország, akinek a filmpiacában a saját, belföldi filmjeik piaci eloszlása meghaladta a 70 %-ot is. A hollywoodi filmek irányította, világi filmes iparban ez valóban ritkaságnak számított. Ráadásul a koreai filmek minőségileg is megütötték a világi színvonalat.
2007-ben, az első Koreai Filmfesztivál keretében, a magyar nézők az észak-déli konfliktust tárgyaló filmekkel, mint a Harcosok szövetsége, Joint Security Area; a történelmi Koreát bemutató A király és a bohóc; a magyar közönség nagy részének szokatlan, egzotikus és kihívó témákat tárgyaló filmekkel is találkozhattak. A fesztiválra ellátogató nézők száma bőven túlszárnyalta az elképzeléseket és a közönség válasza is pozitív volt. A fesztiválnak legelőször helyet adó, Uránia Nemzeti Filmszínház akkori igazgatója, Bakos Edit lelkesen azt nyilatkozta, hogy a 2007-ben megtartott külföldi filmfesztiválok közül a legtöbb embert bevonzott fesztivál a koreai volt.
Annak ellenére, hogy az első filmfesztivál a koreai filmekben rejlő lehetőségeket mutatta be, a következő évben, 2008-ban nem került megrendezésre. Ellenben 2008-ban a koreai filmek iránti érdeklődés a sorozatokban teljesedett ki: ekkor adták le, Európában legelőször, közszolgálati csatornán a „Palota égköve” című történelmi sorozatot. Az MTV által sugárzott sorozat nem várt sikert hozott magával: a Palota égkövének köszönhetően a magyar közönség figyelemre méltóan nagy része elkezdett érdeklődni Dél-Korea és a koreai kultúra iránt.
2009-ben megrendezésre került a 2. Koreai Filmfesztivál. A fesztivál nyitófilmjét, a Cannes-i Filmfesztiválon Legjobb Női Színésznő díjat kapott, Lee Chandong, Secret Sunshine című filmjét több, mint háromszázhetven diplomata és önkormányzati tisztviselő tekintette meg. A második filmfesztivál olyan sok nézőt vonzott magával, hogy megtörtént az elképzelhetetlen; az eredeti kisteremre szánt filmeket át kellett tenni nagyobb termekbe. Ezzel egy időben a DUNA TV Közbeszéd című műsorában is megjelent a fesztivál, mint kiemelkedő kulturális program. A Dél-Koreai Nagykövetség, látva a második filmfesztivál sikerét, arra a döntésre jutott, hogy minden évben megrendezi a fesztivál.
A koreai filmrajongó célközönség formálódása (2010-2013-ig)
A 2010-ben megrendezett 3. Koreai Filmfesztivál jó példa arra, hogy hogyan is formálódott a koreai filmrajongó közönség. Kialakult a rendszeres vendégek olyan kis rétege, akik az eddigi évek során mindig ellátogattak a fesztiválra; ők voltak a Budapesten élő, 20-as éveikben járó fiatalok. Ez a réteg a sorozatokat kedvelő, főként vidéki, középkorú hölgyek köréhez képest relatíve fiatal és intenzíven nyitott volt a külföldi kultúrák iránt.
A 2010-es (3.), 2011-es (4.) és a 2013-as (5.) filmfesztiválok középpontjában olyan box office filmek álltak, mint a Take off, a Scandal Makers és a 200 pounds beauty. Ennek szöges ellentéteként a 2015-ös fesztivál témája – egy különleges nézőkört kreálva – Kim Kiduk rendező munkássága köré csoportosult. Az egyesítési témájú filmek, a művészfilmek, és még az erős személyiségű Kim Kiduk rendező filmjei is általános lelkesedést és meleg fogadtatást kaptak. A tény, hogy az ilyen filmeken is nagyszámú a részvétel, szépen mutatja, hogy a koreai filmrajongó célközönség rétegei folyamatosan bővülnek. A filmfesztiválnak mindig otthont adó Uránia Nemzeti Filmszínház lassan a koreai film Mekkájává vált és maguk az alkalmazottak is minden évben türelmetlenül várták a következő rendezvényt.
A magyar nézőkkel közösen a Koreai Filmfesztiválért (2014-2016-ig)
Miközben a Koreai Filmfesztivál nézőközönsége kiszélesedett, a nézők, látogatók elkezdték megfogalmazni különböző elvárásaikat a fesztivállal kapcsolatban. 2012-ben, a Koreai Kulturális Központ megnyitásával, a rendezvény szervezése a Központ felügyelete alá kerülve, megkezdődött a fesztivállal kapcsolatos vélemények begyűjtése. Így a Központ elkezdte teljesíteni a vetítendő filmek kiválasztásával, a fesztivál koncepciójával, a megrendezési folyamattal kapcsolatos nézői kívánságokat. Ennek keretében egy olyan új út nyílhatott meg a magyar nézőközönség számára, amely lehetővé tette, hogy a filmfesztivál szervezésében és lebonyolításában maguk is részt vehessenek. Hogy ezt a gyakorlatba átültethessék, megalakult a magyar Koreai Filmklub, akik segítségével a filmfesztivál arra összpontosíthatott, hogy a filmvászonra „a magyar nézők által kedvelt koreai filmek” kerüljenek.
2014-ben, a 7. Koreai Filmfesztiválon először résztvevő Koreai Filmklub tagjai nagy szerepet játszottak abban, hogy a vetítendő filmek, a helyszín, a felírat és a fordítás, továbbá néhány alapvető kérés megfontolásával az elkövetkezendő rendezvények, a 2015-ös (8.) és a 2016-os (9.) filmfesztiválok a teljesen helyi részvevők nézőpontjából szerethető eseménnyé váljanak.
Ennek eredményeként, nemcsak hogy exponenciálisan nőtt a résztvevők száma, hanem maga a fesztivál a fővároson, Budapesten kívülre is eljuthatott: az olyan nagyvárosokban, mint Szeged, Pécs és Debrecen is megrendezésre került. A bemutatott filmek száma a kezdeti 5-10 filmről 20-30 filmre növekedett. Ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhetően a Koreai Filmfesztivál Magyarországon az egyik legnagyobb nemzetközi filmfesztivállá nőtte ki magát, s emellett elmondható az is, hogy az Európában megrendezett fesztiválok között is az egyik legnagyobb rendezvény.
A magyar Koreai Filmfesztivál sikerét a Magyar Koreai Filmklub tagjainak szenvedélyének és odaadásának, a koreai filmeket szerető nézők részvételének, és a Koreai Kulturális Központtal való sikeres együttműködésnek köszönheti. Az idén 10. évfordulóját ünneplő Koreai Filmfesztivál a legnagyobb figyelmet kapó filmfesztivállá nőtte ki magát.
